A nyári szünidőben sokkal több a gyermekbaleset, mint a tanév során. Fogadjátok meg a 3. osztály tanácsait, hogy jól teljen a nyaratok!
– A kereszteződésben odafigyelek! Először szétnézek, és ha a lámpa zöld, csak akkor megyek át. A romlandó ételt nem hagyom az asztalon, hanem elteszem a hűtőbe. (Kun András)
– Azt tanácsolnám, ne menjen bele a mély vízbe az, aki nem tud jól úszni. Biciklizni csak a megfelelő védőfelszerelésben keljenek útra. Mindenféle csapatban, illetve egyénileg játszott játékok esetében figyelünk mások, illetve saját testi épségünkre. (Molnár Péter)
– Azt javaslom, ha mennek bicajozni, legyen rajtuk bukósisak, térdvédő, meg könyökvédő. Ha mennek úszni, ne menjenek be mély vízbe, kenjék be magukat napolajjal, nehogy leégjenek. A gyerekek az anyukájukkal menjenek be a vízbe, nehogy elmerüljenek a mély vízben. Ha labdáznak, akkor figyeljenek oda, nehogy kimenjen az útra, és ha kimennek, nehogy elüsse az autó őket. Még azt is javaslom, ha jönnek ki a vízből, vegyenek fel egy papucsot, ne kapjanak el fertőzést, és nehogy elcsússzanak a vízen. Akkor menjenek át az úttesten, ha zöld a lámpa, piroson a kocsi elütheti őket. (Kiss Benjámin)
– Ha fára akarsz mászni, akkor vastag ágú fát ajánlok, például a diófát. Azért lépek a vastag ágakra, mert az elbír, a vékonyra pedig azért nem, mert az gyenge. A diófának olyan vastag az ága, hogy elbír még engem is. Vékony és kicsi, nem erős fára nem szabad mászni, mert letörik. Biciklizéskor vigyázok magamra, nézem, hol megyek, csak a betonon szabad. A csúszdán nem szabad ugrálni, mert betörik, meg nem mászok fel, mert csúszik, és ülök rajta amikor lecsúszok. (Bölönyi Benjámin)
– A balesetek elkerülése érdekében sisakot húzok a fejemre bicajozásnál. Nem ugrok bele a tóba, mély lehet. Nagyon figyelek, az úttesten balra-jobbra szétnézek, és csak úgy kelek át az úttesten. Napozás előtt bekenem magam naptejjel mindenhol. Hűtőbe teszem az ételt, hogy ne romoljon meg. (Zita néni)