Az ötödik osztállyal érdekes, szórakoztató módon emlékeztünk meg a Zene Világnapjáról.
A Magyar Zene Házánál lévő játszóteret kerestük fel. Előbb együtt kipróbáltunk minden játékot, megbeszéltük a megszólaltatás különböző módjait, végül szabad játékra nyílt lehetőség.
Az épületet kívülről körbejártuk, megnéztük az építészeti érdekességeket. A szabadtéri színpadnál nem tudtunk leülni, mert éppen egy nagy szervezett esemény zajlott. De megfigyeltük az „égig érő fákat”, melyek áttörik a tetőt.
Kedvesen megengedték a szervezők, hogy a rendezvény ellenére bemehessünk a Magyar Zene Háza aulájába. Megnéztük a „kis koncerthelyszínt”, a világítótesteket, a tér felépítését.
Végül hazafelé – talán elnézhető, például glisszandóként értelmezve – csúszdáztunk egy nagyot a játszótéren.
Elmondhatjuk, hogy a zenének sok arca van!
Bakó Antalné
